|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Christopher, Warren 1993. december 15.Melescanu külügyminiszter dec. 15-én Washingtonba érkezett. Találkozni fog Warren Christopher külügyminiszterrel, aláírják a beruházások kölcsönös védelméről szóló szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./1995. április 2.Warren Christopher külügyminiszter ápr. 3-án Washingtonban, egy emberi jogi konferencián a megelőző diplomácia példájaként említette a magyar-szlovák alapszerződést, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Románia és Magyarország között is hamarosan létrejöhet egy hasonló megállapodás. /Népszabadság, ápr. 4./1996. március 26.Teodor Melescanu külügyminiszter a bukaresti Adevarul és Jurnalul National lapok márc. 26-i számaiban megjelent interjújában azt hangoztatta, hogy Románia már az első hullámmal bekerülhet a NATO-ba. Melescanu a lapokban Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel való prágai találkozójáról nyilatkozott. - A márc. 26-i lapok aggodalommal számoltak be a NATO meg nem nevezett tisztségviselőjének kijelentéséről, hogy Romániának és Bulgáriának nincs esélye a NATO-tagság elnyerésére. /Magyar Hírlap, márc. 27., Új Magyarország, márc. 27./1996. június 3.Jún. 3-án Berlinben tanácskoztak a NATO-külügyminiszterek. A tanácskozás után Warren Christopher amerikai külügyminiszter beszámolt az ülésről a Berlinbe hívott 12 kelet-európai ország külügyminiszterének, továbbá szó volt a meghívott országok helyzetéről. A NATO szilárdan kitart a NATO fokozatos bővítése mellett, hangsúlyozta Warren Christopher. Melescanu külügyminiszter elutazása előtt nyilatkozott: tájékoztatni fogja partnereit a Legfelső Védelmi Tanács döntéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./1996. szeptember 12.Teodor Melescanu külügyminiszter levelet intézett amerikai kollégájához, Warren Christopherhez, a ebben nyári washingtoni látogatásán folytatott megbeszéléseikre hivatkozva ismét leszögezte: Románia ragaszkodik ahhoz, hogy ott legyen a NATO-ba felvehető országok első körében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./2011. január 25.Egy alapszerződés kulisszatitkaiA külpolitikai kérdésekkel foglalkozó FP Romania című folyóirat az EU-elnökséget januártól átvevő Magyarország politikai és gazdasági helyzetéről közöl tanulmányt. Szerzői között ott találjuk Gabriel Andreescu politikust, Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó megbízott főszerkesztőjét, Deák Andrást, a Közép-Európai Egyetem kutatási igazgatóját. A hosszas viták, huzavona nyomán megszületett román–magyar alapszerződés aláírásának kulisszatitkairól nyilatkozott Teodor Meleşcanu akkori külügyminiszter az FP Romania című folyóiratnak. Az 1201-es ivartalanítása Románia NATO-felvétele szempontjából igen fontos kritérium volt a szomszédaival való viszony rendezése. A gondok a Magyarországgal fenntartott kapcsolatok tekintetében jelentkeztek, ami szükségessé tette a kétoldalú alapszerződés aláírását – emlékezett vissza a bukaresti diplomácia volt vezetője a közel másfél étvizeddel ezelőtti eseményre. A dokumentum véglegesítését elsősorban a romániai magyar kisebbség helyzete nehezítette meg a legnagyobb vitát az Európa Tanács 1201. számú ajánlása váltotta ki, „amelyre ma már senki sem emlékszik” – fejtette ki. A magyar fél ragaszkodott a kisebbségi jogokat szavatoló ajánlás szerződésbe történő beépítéséhez, Bukarest pedig azzal védekezett, hogy annak nincs kötelező jogi érvénye, így legfeljebb abba ment volna bele, hogy az ajánlást, amolyan általános iránymutatóként, lábjegyzetben szerepeltessék. A patthelyzetet, Meleşcanu szerint, az amerikai külügyminiszterrel, Warren Christopherrel Washingtonban sorra került találkozása során sikerült feloldani, amikor is hangot adott véleményének, miszerint a román megoldás voltaképpen mind a magyar, mind a román partner igényeit kielégíthetné. A külügyminiszter nyomban felhívta magyar kollégáját, Kovács Lászlót, akivel közölte: a maga részéről „kiegyensúlyozottnak találja” Bukarest álláspontját. Budapest végül is beadta a derekát, így a híres ajánlás, a román fél akaratának megfelelően, lábjegyzet formájában került be az alapszerződésbe. (Az interjúban nem esik szó róla, de e sorok írója jelen volt azon a bukaresti sajtótájékoztatón, amelyen Teodor Meleşcanu elégedetten jegyezte meg szó szerint a következőket: „az 1201-es ajánlást sikerült ivartalanítanunk.”) 1919 óta az első Innen kezdve már minden zökkenőmentesen ment: a két ország illetékesei 1996 augusztusában Budapesten véglegesítették, majd parafálták a szöveget, egy hónap múlva, szeptemberben pedig Temesváron, a prefektúra épületében aláírták az alapszerződést. Meleşcanu visszaemlékezése szerint Kovács László részéről ez alkalommal igen fontos mondat hangzott el: a budapesti diplomácia vezetője arról biztosította román partnerét, hogy sem Magyarország, sem az RMDSZ nem kíván etnikai alapú területi autonómiát kivívni, az autonómiaigény a kulturális, nyelvi és közigazgatási decentralizációs kérdésekre vonatkozik. Az alapszerződés jelentőségét méltatva a román külügyminiszter interjújában utalt arra is, hogy az a Románia határait elismerő első román–magyar közös dokumentum volt az 1919. évi versailles-i szerződés után. Mint leszögezte, megbékélése során Bukarest és Budapest a német–francia modellt követte. A kisebbségi kérdés iránti érzékenységre való tekintettel komoly intézkedések születtek a kisebbségvédelem tekintetében, a nemzeti kisebbségek kulturális, szellemi és nyelvi identitásának megőrzése céljából. Magyar jelmondatváltás A kérdésre válaszolva, miszerint az alapszerződésnek szerepe volt-e abban, hogy Romániában nem ismétlődött meg a jugoszláviai helyzet, a volt román külügyminiszter határozott igennel válaszolt, leszögezve: a dokumentum aláírása nyomán „a magyarországi és romániai szélsőséges erők nem használhatták ki az etnikumközi feszültségeket arra, hogy veszedelmes irányba tereljék” az etnikumközi kapcsolatokat. A kilencvenes években a kisebbségi kérdés Európa legérzékenyebb problémájává, a biztonságot fenyegető legfőbb veszéllyé vált, ezért az idevágó európai normák tiszteletben tartása az euroatlanti integrációs folyamat sarkalatos pontja volt. „Az alapszerződés aláírásának másik eredménye az volt, hogy az etnikumközi kapcsolatokat a konfrontáció útjáról a párbeszédére terelte. A többségi és kisebbségi lakosság közötti kapcsolatok megoldási módjával Románia ma példaként szolgálhat” – állította Meleşcanu, aki nem tagadta, hogy a dokumentum aláírását mindkét ország illetékeseinek „nehezen sikerült odahaza eladniuk”. Romániában az alapszerződést a parlamentben nem a kormányt támogató erők, hanem az ellenzék szavazatainak köszönhetően ratifikálták. „Ha nem létezett volna a Demokrata Konvenció, ez nem is sikerült volna” – tette hozzá Meleşcanu, egyben leszögezve: az idők során Magyarország jelmondata, miszerint Románia útja a NATO és az EU felé Budapesten vezet át, örvendetesen megváltozott, és ma már így hangzik: Magyarország és Románia a Bukarest– Budapest–Brüsszel úton halad együtt az EU-ban – zárta szavait a Văcăroiu-kormány volt külügyminisztere. B. T. Új Magyar Szó (Bukarest) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
